Hónap: 2015 november

INTÉZMÉNYEINK

Elérhetőségek Taktakenéz

Taktakenéz Község Önkormányzata

Béke u. 9.

47/388-001, 47/588-009

Általános Iskola

Fő u. 18.

47/588-003, 47/588-004

Óvoda

Fő u. 18.

47/388-145

Védőnői Szolgálat

Béke u. 14.

47/400-893

Családsegítő Szolgálat

Béke u. 14.

47/400-892

Orvosi Rendelő

Béke u. 14.

47/388-101

Szervezeti, személyzeti adatok

A közfeladatot ellátó szerv hivatalos neve, székhelye, postai címe, telefon- és telefaxszáma, elektronikus levélcíme, honlapja, ügyfélszolgálatának elérhetőségei:

Taktakenéz Községi Önkormányzata 3924 Taktakenéz, Béke utca 9. Tel.: 47/400-890 Fax: 47/400-890 e-mail: taktakenez@freemail.hu

Honlap: www.taktakenez.hu

Taktakenéz Község Önkormányzat Képviselőtestületének névsora

Molnár Tibor polgármester
Halász Tamás alpolgármester
Gulyás Istvánné Képviselő
Juhász Attila Képviselő
Szabó Lászlóné Képviselő
Szabóné Sallai Judit Képviselő
Vaskó Zoltánné Képviselő

Az önkormányzat mellett működő bizottságok

Szociális- és Családügyi Bizottság tagjai

Gulyás Istvánné elnök

Juhász Attila Bizottsági tag

Szabóné Sallai Judit Bizottsági tag

Taktakenéz Község Önkormányzata

Kolozsvári Erik tanácsos

Konyecsik Imre főtanácsos

  • pénzügyi gazdálkodási feladatok ellátása
  • az önkormányzat és intézményei bérszámfejtésével kapcsolatos feladatok ellátása
  • költségvetés beszámolók elkészítése
  • ingatlan vagyon kataszter vezetése
  • analitikák, statisztikák készítése
  • szabálysértési ügyek intézése
  • az alkalmazási okiratok elkészítése, személyi nyilvántartások.
  • adó- és értékbizonyítványok kiállítása
  • Polgárvédelmi ügyek intézése

Tóth Szilárdné főtanácsos

  • anyakönyvvezetési tevékenység ellátása
  • népesség nyilvántartási ügyek intézése
  • hagyatéki eljárással kapcsolatos feladatok ellátása
  • szociális helyzetből eredően rászorult személyek pénzbeli, természetbeli ellátásával kapcsolatos előkészítő ügyek
  • közfoglalkoztatással kapcsolatos ügyek
  • iktatás, irattarozással kapcsolatos feladatok

A közfeladatot ellátó szerv vezetőinek és az egyes szervezeti egységek vezetőinek neve, beosztása, elérhetősége (telefon- és telefaxszáma, elektronikus levélcím)

Molnár Tibor polgármester 3924 Taktakenéz, Béke u. 9. Tel.: 47/400-890 Fax: 47/400-890 E-mail: taktakenez@freemail.hu

  1. Tel.: 47/400-890 Fax: 47/400-890 E-mail: taktakenez@freemail.hu

Petőfi Sándor Általános Iskola

Molnár Tiborné intézményvezető

Taktakenézi Bóbita Óvoda és Konyha

Mészárosné Vékony Ida óvodavezető

  • Székhely: 3924. Taktakenéz, Fő út 18.
  • Telefonszám: 47/ 388-145

Könyvtár

Szabóné Sallai Judit könyvtár vezető

Védőnői Szolgálat

Taktakenéz, Béke utca 14. Petrik Krisztina - védőnő Tel.: 47/ 400-893

Intézményi Társulásban működtetett

Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat

Prokoláb Tímea családgondozó

Kistérségi társulás keretében működtetett

Házi Segítségnyújtás és Jelzőrendszeres Szolgálat

3 fő

Művelődési Ház

Tel:47/400-844

Telephely: 3924. Taktakenéz, Kossuth Lajos utca 9. szám

Felettes, illetve felügyeleti szerv, törvényességi ellenőrzést gyakorló szerv adatai:

Borsod- Abaúj- Zemplén Megyei Kormányhivatal 3530 Miskolc, Városház tér 1.

TELEPÜLÉSÜNKRŐL

A település címere:

Taktakenéz címere: csücskös talpú, ultramarinkék alapozású pajzs mezejében két balra úszó ezüstös hal (csuka), amelyet a község nevét feltüntető felirat boltoz.
Fekvése:
Taktakenéz község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Taktaközben, a Szerencsi kistérségben található.

A Taktaköz a Közép-tiszai ártér kistája . A mintegy 120 km2 nagyságú területen a szabolcsi homok keveredik a tiszai lösszel, imitt-amott a Zempléni hegység nyúlványaival. A Taktaközt keleten és délen a Tisza határolja, északon és nyugaton pedig valamikor a Tiszából kiszakadó, majd elmocsarasodott, Szerencstől csatornává alakított folyócska a Takta vonja körbe.
A Tisza szabályozásával a terület jellege megváltozott. A terület községei mind homokszigeteken helyezkednek el, mert a szabályozás előtt magasabb árvizek idején csak ezek nyújtottak biztonságot. Az áradások a terület mintegy 80-90%-át elöntötték, így a szabályozás előtt szinte az egész Taktaköz árterület volt, a mélyebben fekvő területeken pedig állandó jellegű mocsár alakult ki. A felszín a sok elhagyatott, elmocsarasodott folyómeder az ún. „takták” miatt nem olyan egyhangú, viszont emiatt földművelést csak jelentéktelen nagyságú területeken lehetett folytatni.
A község a Tisza jobb partján fekszik. Rendszeres autóbuszjárat Taktaharkány vasútállomásával köti össze.

Története:
A taktaközi települések közül Taktakenéz talán a legfiatalabb, hiszen a szabályozás előtt a Tisza kanyarulatai fogták közre az ősi falut, melynek a neve ma is Ókenéz, jelenleg a Tisza bal partján Tiszadob közelében található. Nyomait egyetlen épület, az ókenézi kastély őrzi.
Az idősebbek elbeszélése szerint a hajósok háromszor is találkoztak a településsel a Tisza kanyarulatai miatt. Akkor a falut Kenyízsnek nevezték, s teljes egészében a Tisza szeszélyétől függött az itt élők élete, ami igencsak viszontagságos volt, mert a „vásott” Tisza szinte minden évben tönkretette az itt élők házacskáit.
Ráadásul a folyó –szabályozása előtt- háromszor is érintette Kenézt. Amikor a Tiszát szabályozni kezdték, s vizét új mederbe terelték, a falu népe szedte a sátorfáját, s a mai helyükön telepedtek le. Ezért tartja azt a szájhagyomány, hogy a község kétszer született.

Idézet a Taktaszadai mondákból:

„… mert most mán Tiszadobnak azon az ódalán van ez a kastély, a Tisza most mán ezen az ódalán folyik, de még akkor a más ódalán folyt, azér nevezik Ókenyízsnek…”

Anonymus szerint az ABA nemzetség ősi birtokához tartozott a település. Az 1352-es Anjou-kori okmánytárban „Kenbez Tacta” formában említették. A XIII. században Patay Sámuel birtokában volt, Takta-Kényes néven. A XIX. Század elején Drevenyák-, majd Andrássy birtok lett. Ebből az időből őriznek egy emléket, a régi református egyház keresztelő kannácskáját, mely 1767-ben készült. A kannán a község neve Kenyízs-ként szerepel.
A Taktaköz a népi kultúra tekintetében mintegy átmenetet képez az Alföld és a Felvidék között, mert szigetszerű elhelyezkedése ellenére sem nevezhető néprajzilag zárt területnek, bár a terület lakosai között élt valamilyen összetartozás-tudat féle. Erre utal az alábbi falucsúfoló mondóka:

„ Tokaj város ginges-gangos,
Kerek Ladány , piszkos Tardos ,
Pernyehordó csobajiak ,
Takarosak a bájiak !
Nagy sipkások a prügyiek ,
Gévások a kenéziek .”

A napi megélhetés biztosítása érdekében gyakran kellett más vidékeken napszámos munkát vállalniuk. Az itt élő ember gazdasági tevékenységét elsősorban az őt körülvevő vízi világ határozta meg, ennek ellenére a források szerint „rétes ember”-nek titulálták Taktaköz lakosait. A legkisebb alkalmas területet is szántóul használták, takarmányt gyűjtöttek, állattenyésztéssel foglalkoztak. A földosztásig az itteni gazdasági tevékenységet a felvidéki Andrássy gróf családi birtokai határozták meg. A lakosság cselédként dolgozott a gróf birtokain, erre utalnak a még ma is fellelhető több család részére szolgáló közös konyhás, több család lakhelyéül szolgáló cselédlakások az úgynevezett „Dohányos tanyán”.
Taktakenéz a háború után lett Borsod- Abaúj- Zemplén megyéhez csatolva, addig a többi taktaközi településsel együtt Szabolcs megyéhez tartozott.
Jelenleg lakosainak száma 1250-1300 között mozog.
1989-ben vált Taktakenéz közigazgatásilag önállóvá. Az önállóság meghozta gyümölcsét, hiszen az elmúlt 20 esztendőben nagyarányú fejlődésen ment keresztül a település.

„Ki gépen száll fölébe, annak térkép e táj…”

A település térképe:
A közoktatás:
A közoktatás a református egyház által szervezett iskolával kezdődhetett. A község református templomának tornyán az 1865 évszám szerepel. Valószínűleg a közoktatás kezdetei a református parókia felépítésével kapcsolatosak. A visszaemlékezések szerint az 1900-as évek elejétől református iskola működött. Majd később beköltözések nyomán kezdett elterjedni a katolikus vallás is. Templomuk azonban nem volt, az istentiszteletek az egy tantermes katolikus iskolában voltak.
Működött iskola Andrássy gróf birtokán is. A falu közelében lévő Dohányos tanyán a gróf alkalmazott egy tanítónőt. Ide jártak a grófi birtokon dolgozó cselédek gyerekei. A háború után ez megszűnt.
1947 szeptemberétől, az iskolák államosítása után már csak a faluban, a volt egyházi iskolák tantermeiben, a megüresedett grófi kastélyban folyt a tanítás. Folyamatos bővítésekre volt szükség, hogy a növekvő tanulólétszámot el tudják helyezni. Idők folyamán be kellett vezetni a délelőtt-délutáni váltott tanítást is, hogy az összevont osztályokat külön lehessen választani. Volt tanítás a megüresedett pedagógus szolgálati lakásokban is.
Igazi fordulópont 1991 októberében következett be az iskola és Taktakenéz közoktatásában. A rendszerváltás kezdetével Taktakenéz közigazgatásilag is önálló lett.
1991. október 6-án adták át a jelenleg is működő akkor még nyolc tantermes, tornateremmel, természettudományi előadóval ellátott iskolát.
2007-ben újabb pályázat segítségével az iskola 10 tantermes, könyvtárral, korszerű informatika teremmel rendelkező, jól felszerelt oktatási intézmény lett. Ekkor bővítették és korszerűsítették az óvodát is, amely 3 csoport fogadására képes, tornaszobával, fejlesztő szobával rendelkezik és mindenben kielégíti a mai kor igényeit.

Nevezetességei:
A református templom 1857-ben épült. Itt található a régi református egyház keresztelő kannácskája.

1976-tól áll a hívek rendelkezésére a modern stílusú Római Katolikus templom. Értékes festménye: "Szent István király felajánlja koronáját és országát a Szűz Anyának ".

A Millecentenáriumi Emlékligetben, melynek átadására 1998-ban került sor, látható István király bronz mellszobra.

I-II. világháborús emlékmű

Petőfi Sándor Általános Iskola

Taktakenézi Bóbita Óvoda és Konyha

Polgármesteri Hivatal

Egészségház

Sportpálya

A Tiszához közel az erdő szélén önkormányzat bérleményében található a Vadászház, mely két szobájával békés nyugodt pihenést nyújt a vizet és az erdő csendjét kedvelőknek.