A KÖZÖSSÉGEK EREJE

„A közösség valahová tartozás és nyitottság, ugyanakkor szeretet is minden ember iránt.
Más szóval úgy is mondhatnánk, hogy a közösséget ez a három tényező határozza meg:
minden embert szeretni, egymással szorosan összetartozni, és megélni a küldetésünket.”

Jean Vanier

A KÖZÖSSÉGEK EREJE

Az ember alapvetően társas lény, ezért természetes igénye a közösségi lét, a közösségben való létezés. A közösségeket csoportosíthatjuk aszerint, hogy természetes vagy mesterséges közösségről van szó. A természetes közösségeknek - család, iskola, lakóhely, munkahelyi közösség - bárki tagja lehet, a mesterséges közösségekhez - civil szervezet, egyesület, klub - viszont az egyén saját belátása és döntése szerint csatlakozik. Ilyen módon például Taktakenéz lakossága egy közösséget alkot, de személyes kapcsolat az összes lakos között nem tud létre jönni. Kellenek a kisebb csoportok, melyek hatnak egymásra.

A jó közösség fennmaradása szempontjából egyik alapvető szükséglet az együttműködési készség megléte ahhoz, hogy tagjai együtt tudjanak működni és dolgozni. Ehhez nélkülözhetetlen az őszinte kommunikáció, hogy a feladatokat és problémákat megbeszélhessék. Az építő jellegű kritikának természetesen helye van minden közösségben, sőt szükségszerű is, de változást, csak úgy tudunk elérni, ha segítő és nyílt kommunikációval, aktívan hozzájárulunk a megújuláshoz. Mert minden egyesület olyan, amilyenné tagjai teszik! Másik feltétele a jó közösségnek az összefogás készsége, hogy a közösség tagjai a közös célok érdekében össze tudjanak fogni. Ehhez hozzájárulnak az együttes élmények, melyek összetartják a tagokat. A közös érdeklődés egy kis közösséggé kovácsolja a résztvevőket, így azok örömmel töltik együtt idejüket. Ha jól érzik magukat együtt, nem csupán új élménnyel gazdagodnak, hanem van mit emlegetni, van miből meríteni a hétköznapokban.

Az elmúlt évek Taktakenézen is megmutatták, hogy a kialakult közösségekért folyamatosan tenni kell, hogy fennmaradjanak. Ehhez azonban olyan emberekre van szükség, akik akarnak és tudnak is tenni. Egy ember kevés, több kell…Olyanok kellenek, akik cselekszenek, ha kell!

Vannak jó kezdeményezések!

  • Falunapok
  • Önkormányzati munkahelyi karácsony
  • Dolgozók délutánja
  • Taktakenéz Községért Egyesület bálja
  • Polgárőr napok
  • Kenyízsi Betyárok főzései
  • Öregfiúk labdarúgó tornája

A közösségeknek ereje van. Vigyázzunk közösségeinkre!

Mit kíván a magyar nemzet

„MIT KÍVÁN A MAGYAR NEMZET - Legyen béke, szabadság és egyetértés!”

A híres Tizenkét pont az 1848. március 15-i pesti forradalom követeléseinek összefoglalása volt, s az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 170. évfordulóján is éppoly hiteles és fontos, hogy „Legyen béke, szabadság és egyetértés!”

Az iskola tornatermében került sor az ünnepségre, melyen részt vettek az iskola tanulói, szülők, pedagógusok, valamint az önkormányzat képviselőtestületének tagjai. Az iskola tanulói – ünnepi műsorukkal - megpróbálták felidézni 1848 március 15-e napját, mely egy egyszerű esős tavaszi nap volt. Történelmi tanulmányainkból tudjuk, hogy ezen a napon Pesten forradalom zajlott. Tudjuk, hogy Petőfi Sándor és a márciusi ifjak a Pilvax kávéházból elindulva elindítottak egy olyan eseménysorozatot, melynek középpontjában Magyarország függetlensége állt.

Fontosnak tartjuk hagyományaink őrzését, nemzeti identitásunk megerősítését, s erre nagyon jó alkalom nemzeti ünnepeink közös ünneplése. Az identitás kialakításában és erősítésében nagy szerepe van a családoknak és az iskolának, ahol az iskolai olvasmányok, az iskolai ünnepségek, megemlékezések lehetőséget adnak gyermekeink hazaszeretetének erősítésére. Az ünneplési szokásaink kialakításánál nagyon kell ügyelni arra, hogy az ünnep átélhető, élményszerű legyen, a mai gyerekek számára is érdekes, figyelemfelkeltő.

Az ünnepi műsor teljesen megfelelt ezeknek a követelményeknek. A tanulók versei, táncai, énekei jó érzéssel töltötték el a résztvevőket, ünnepi hangulatban tért mindenki haza.