Tiszta szívvel

TOP 5.3.1-16-BO1-2017-00016

"Jó itt élni" –

Helyi identitást erősítő programok megvalósítása című pályázati program Taktakenézen

Közösségi akció

A Tiszta szívvel elnevezésű programunkra valóban tiszta szívvel hívtuk az embereket. Célunk az volt, hogy azokat az embereket, családokat hozzuk össze, akik valamilyen oknál fogva távol kerültek lakóhelyüktől. Találkozzanak azokkal, akik itt élnek, itt dolgoznak. Hallgassuk meg egymás véleményét a szülőhely és az egyén kapcsolatáról. Milyen érzés „haza jönni”? Milyen lehetőségeket kínált régen a falu és milyen lehetőségek vannak ma egy fiatal számára? Miért vándorolnak el a képzett fiatalok?

Három színű szívecske indította a beszélgetést. A zöldet azok kapták, akik itt születtek és most is itt élnek. A sárga színű azoké lett, akik itt születtek, de elkerültek lakóhelyükről. Barackvirág színűt kaptak azok, akik nem Taktakenézen születtek, de ide költöztek, itt élnek már évek óta. A 3 réteg véleményének ütköztetése után levonhattuk a tapasztalatokat: se a település, se a környezete nem tud munkahelyet biztosítani a képzettséggel rendelkező fiataloknak, így sokan elköltöznek. A falu többsége nyugdíjas vagy közfoglalkoztatott. Az óvoda, iskola és önkormányzat ad munkalehetőséget, de ide speciális képzettségek szükségesek. Néhány vállalkozó család van még a településen.

Tiszta szívvel beszéltek a meghívottak azokról a problémákról, melyekre megoldást sajnos nem egyszerű találni, de Taktakenézt, mint „szülőfalut” mindezek ellenére szeretik, s akik ideköltöztek is, szeretettel, meghatódva beszéltek róla.

Helytörténeti dokumentumok gyűjtése

TOP 5.3.1-16-BO1-2017-00016

"Jó itt élni" –

Helyi identitást erősítő programok megvalósítása című pályázati program Taktakenézen

Taktakenéz régen és ma

TOP5.3.1. "Jó itt élni!" pályázat kereteiben egy helytörténeti kutatás vette kezdetét a taktakenézi könyvtárban. A helytörténeti kutatás feladata Taktakenéz múltjának felkutatása és feldolgozása. A mai volt a 2. alkalom, melyre szakmai munkatársként egy prezentációval készültem az első alkalom után összegyűjtött képekből.

Az első foglalkozás után sikerült néhány régi fotót gyűjteni a falu életéből. Az aratási munkák, a favágás, a különböző mezőgazdasági munkák voltak jellemzők az 1950-es években. A régi iskoláról is kerültek elő fotók. Az ünnepek közül a sátras lakodalmak, a kántálás és betlehemezés, a locsolkodás szokása elevenedett meg a prezentáción.

A régi fotók után a falu fejlődését követhettük nyomon. Hogyan változott meg a falu képe, hogyan újultak meg az utak és épületek? Egészen napjainkig követtük a falu fejlődését a résztvevőkkel.

A látottak kapcsán tovább keresgéltünk a falu történetében. Jellegzetes események, ünnepek, hagyományok után kutattunk. Beszéltünk a régi körmenetekről, búcsúkról, a nagy bálokról. Kinek mi jutott eszébe, igyekeztem feljegyezni, hogy a prezentációmat tovább tudjam bővíteni.

A nagy lakodalmak emlékére „lakodalmas csigatésztával” ajándékoztam meg a résztvevőket, megköszönve aktív munkájukat a helytörténeti kutatásokban.

Tokaj-Hegyalja, mint a világörökség része

TOP 5.3.1-16-BO1-2017-00016

"Jó itt élni" –

Helyi identitást erősítő programok megvalósítása című pályázati program Taktakenézen

Előadássorozat

Négy részes előadássorozatunk témái a szellemi és tárgyi kulturális örökségünk megismerésére és megőrzésére épülnek fel.

Első előadásunk lakóhelyünk közvetlen szomszédságában található Tokaji borvidékhez kapcsolódott, hiszen szellemi és kulturális örökségünk egyik kiemelkedő területe, az UNESCO 2002-ben világörökségi címmel tüntette ki. Ha már itt lakunk, tudjunk meg többet róla!

Az előadásból megtudhattuk a borvidék és az itt termelt szőlők, a készült borok történetét, érdekességeit.

Tokaj-Hegyalján alakult ki a világ első zárt borvidéke, mely azt jelenti, hogy Tokaj és a környező 26 település alkotja a borrégiót, melynek természetes határai a Sátor-hegy, a Kopasz-hegy, a Tisza és a Bodrog. 5700 hektáron művelnek itt szőlőt. Sajnos, a Takta-köz már nem része a borvidéknek, itt már nem megfelelő a talaj a szőlőültetvényekhez, mivel vulkanikus eredetű kőzeten helyezkednek el a dűlők mintegy 100–300 méteres tengerszint feletti magasságban.

Kevesen tudták, hogy kizárólag fehérbort adó borvidék. Jellegzetes, ikonikus fajtái a furmint, a hárslevelű és a sárgamuskotály. Száraz borai magas savtartalommal, összetett, jellegzetes illatokkal és kitűnő szerkezettel születnek. Nem csak beszéltünk a borokról, de meg is kóstoltuk őket. A borkóstolás élménye nagyon tetszett a résztvevőknek és vidámsággal töltötte el őket. A többségnek az édes borok ízlettek jobban. A tokaji édes borok különleges technikával készülnek és egyedülállóak. Ilyenek a szamorodni, aszú és késői szüretelésű fajták.

Nagyon jó hangulatú este volt, sok ismerettel gazdagodtak a résztvevők.

"Megküzdési stratégiák a továbbtanulás mindennapjaihoz"

Az Inclusion4Schools projekt keretén belül Magyarországon elsőként 2022. április 28-án Taktakenézen valósult meg Nyitott Iskola Tudásmegosztó fórum. Az esemény 20 résztvevővel és a program facilitátoraival, valamint a meghívott előadókkal valósult meg. A közösség képviseletében a helyi pedagógusok, szülők, a helyi önkormányzat, valamint a kisebbségi önkormányzat képviselői is részt vettek.

Meghívott előadóink voltak:

Molnár Tiborné, intézményvezető - Petőfi Sándor Ált. Isk., Taktakenéz

Hogyan készítjük mi föl a diákokat a továbbtanulásra?

Tarnóczi Eszter, családsegítő

Milyen akadályokkal szembesülnek továbbtanuló diákjaink szülei?

Derdák Tibor, igazgatója - Ámbédkar Iskola, Miskolc

Egy fajta út - lehetőségek bemutatása

Bukta Márta, főigazgató - Szerencsi Szakképzési Centrum

Karrier - és rugalmas tanulási utak a szakképzésben - a szakképzés átalakulás 2020 óta

Témafelvezető előadások:

Elsőként Molnár Tiborné Erzsébet az iskola igazgatója beszélt arról, hogy az iskola egyéni odafigyelést nyújt minden egyes diák számára.

Tanulószobával, mentorációval, önismereti módszerekkel és pályaorientációval egészítik ki az iskola mindennapi menetét. Bemutatják a diákok és szülők számára a hiányszakmákat és az ösztöndíj lehetőségeket is, valamint igyekeznek a szülőket megerősíteni abban, hogy támogassák a gyerekeket a tanulmányaikban és segítsék, irányítsák választásukat, ne bízzák a gyerekekre.

Majd Bukta Márta a Szerencsi Szakképzési Centrum főigazgatója mutatta be átfogóan a hozzájuk tartozó 5-6 intézményt és azt a rendszert, amiben ezek működnek, illetve, hogy milyen lehetőségeket nyújtanak ezek az iskolatípusok. Kitért a szakképző iskolák, a technikumok sajátosságaira, valamint a duális képzés díjazási és szankcionálási rendszerére.

Harmadikként a közösségben jártas és jól ismert Tarnóczi Eszter családsegítő vázolta fel azokat a típusú nehézségeket, amelyekkel ő szembesül az ellátó rendszerben. Elmondta, hogy országosan Borsod van a harmadik helyen az iskolai lemorzsolódások terén (Nógrád és Szabolcs után). Megvilágította, hogy a 16 éves korig tartó tankötelezettség nem a gyerek születésnapjáig vonatkozik, hanem annak a tanévnek a végéig, mikor a 16. életévét betölti. Mesélt a háziorvosok szerepéről az iskolai hiányzásokkal kapcsolatosan, valamint említette, hogy nagyon fontos volna, hogy legyen minden iskolában pszichológus.

Utolsóként Derdák Tibor a miskolci Ambédkar iskola igazgatója beszélt arról, hogy náluk milyen az ott tanuló diákok helyzete, illetve, hogy mire helyezik a hangsúlyt az oktatás, nevelés folyamán. Elmondta, hogy ők egy érettségit adó intézmény, majd technikumként tovább lehet náluk maradni szakmát is tanulni, illetve, hogy kifejezetten nagy hangsúlyt helyeznek az angol nyelv oktatására, valamint az informatikai készségek ismeretére. És kihangsúlyozta, megvilágította a technikum és a duális képzés gyakorlati előnyeit is.

Műhelymunka

Ennek folyamán az I4S facilitátorainak segítségével a résztvevők 3 csoportban beszélték át a következő 3 kérdéskört:

  1. Milyen közösségi megoldásokban gondolkodhat a középiskola és a közösség a diákok lemorzsolódásának megelőzésében?
  2. Mit tud nyújtani a helyi, taktakenézi általános iskola a középiskolában továbbtanuló diákoknak?
  3. Mit tehet a középiskola az egyes diákok iskolában tartása terén a tanuló szintjén? A család szintjén?

Zárókör

Horváth Aladár korábbi felvetése alapján az Ámbédkar már idén, nyári táborozási lehetőséget ajánlott, így a gyerekek az iskolába kerülés előtt szokhatják az otthontól távol alvást, magát az intézményt és a nagyvárosi Miskolcot is, hogy átélhessék a kollégiumi életet.

Végül Budai Júlia az Ámbédkar volt tanáraként kihangsúlyozta, hogy az osztályfőnöknek is személyes felelősséget kell éreznie a diákjai iránt, valamint felhívta a figyelmet a kapcsolattartás fontosságára a családdal, a szociális szakemberekkel a gyerekek sikeres tanulmányi kimenetele érdekében.

https://inclusion4schools.eu/hu/

https://www.facebook.com/Inclusion4Schools.Magyarorszag

Együtt hatékonyabb – Részvételi fórum

TOP 5.3.1-16-BO1-2017-00016

"Jó itt élni" –

Helyi identitást erősítő programok megvalósítása című pályázati program Taktakenézen

  1. alkalommal gyűltek össze a részvételi fórum állandó tagjai, hogy megbeszéljék a programmal kapcsolatos aktuális problémákat, nyomonkövessék az eddigi történéseket, számba vegyék a további lehetőségeket.

A fórumon a szakmai munkatárs beszámolt az eddigi programok sikerességéről.

Az ünnepi vásár és a hagyományőrző kiállítás sok embernek tetszett, érdemes gondolkodni a folytatásáról.

A fiataloknak szóló szakkörök eredményesen folynak.

Február- március hónapban lezajlott a 20 alkalomból álló Bűnmegelőző és közbiztonság javító programsorozat, mely közel 100 embert mozgatott meg. A fiatalok szívesen jöttek a foglalkozásokra, de a felnőtt lakosság mozgósítása több erőt és időt igényelt.

A Művelődési Házban megrendezésre kerülő jó gyakorlatok feltárása, működési tapasztalatok bemutatása alkalmából megállapítást nyert, hogy nagyobb közösségi programokat egyre nehezebb létrehozni, inkább a kisebb közösségek működnek. Az emberek egyre nehezebben mozdíthatók ki zárt kis világukból.

Az elkövetkező programok közül a tanulmányutak kerültek szóba. Mikor, hová utazzanak a kis közösségek? Testvérvárosunk nincs, de több olyan helyet is megneveztek a fórum tagjai, melyek nemzeti identitásunk és hagyományaink erősítése céljából kitűnő lehetőségeket biztosítanak a közösségnek.

A cél szentesíti az eszközt

TOP 5.3.1-16-BO1-2017-00016

"Jó itt élni" –

Helyi identitást erősítő programok megvalósítása című pályázati program Taktakenézen

Jó gyakorlatok feltárása, működési tapasztalatok bemutatása

Kovácsolni a vasat szokták, ami nem könnyen formálódik. Az ember nem olyan mint a vas, másképpen kell nekilátni emberekből közösséget kovácsolni, de ez a feladat se volt soha könnyű. Napjainkban sem könnyű közösségeket kovácsolni.

A cél szentesíti az eszközt című jó gyakorlatokat feltáró beszélgetésünkre a falu közösségének szinte minden rétegéből érkeztek emberek a Művelődési Házba, hogy megvitassuk, milyennek látják a falu közösségi életét, hogyan lehet egy közösség életében szerepet vállalni. A faluban dolgozók, de a környező településeken élők közül is jelen voltak néhányan.

Egybehangzó vélemény volt, hogy az emberek egyre inkább bezárkóznak a maguk kis világába. A modern technika rabjaivá vállunk és leginkább a virtuális világban élünk. Nagyobb közösségi programokat egyre nehezebb létrehozni, inkább a kisebb közösségek működnek. Az is kiderült, hogy ez nemcsak helyi probléma, más településen is hasonló a helyzet.

Ez a pályázat most sok lehetőséget biztosít arra, hogy kisebb közösségeket hozzunk létre, melyek remélhetőleg meg is maradnak. Ehhez szükség lesz olyan emberekre, akik a közösségek életében vezető szerepet vállalnak. Sajnos, kevés a vállalkozó erre a feladatra!

Előzd meg!

TOP 5.3.1-16-BO1-2017-00016

"Jó itt élni" –

Helyi identitást erősítő programok megvalósítása című pályázati program Taktakenézen

Bűnmegelőző és közbiztonság javító programok

A TOP 5.3.1-16-BO1-2017-00016 "Jó itt élni" Helyi identitást erősítő programok megvalósítása című pályázat keretében Bűnmegelőző és közbiztonság javító programsorozat ért véget Taktakenézen.

Az előadássorozat célcsoportja a 10-18 éves fiatalok és Taktakenéz felnőtt lakossága voltak.

A bűnmegelőzési program a helyi közösség tagjainak bevonásával 6 csoportban valósult meg. Közel 100 ember - 3 felnőtt és 3 fiatalkorú csapat - vett részt a programon.

A felnőtteknek szóló témák a következők voltak:

Káros szenvedélyek és következményei

Az előadások az alkoholfogyasztás, a dohányzás túlzott mértékű, szenvedélyszerű fogyasztásáról, azok károsító hatásairól szóltak. A pusztító káros szenvedélyek között kiemelkedő helyet foglal el napjainkban a drogfogyasztás. Sajnos a településen élők között is egyre több szenvedélybeteg ember van.

Gyermek-és fiatalkorú bűnözés okai. A szülői szerep fontossága a gyermekek bűnmegelőzésében

Az előadás célja volt, hogy a résztvevőkkel ismertessük meg a családok nevelési stílusának típusait és beszéljük meg, hogy melyik a leghelyesebb, annak érdekében, hogy a gyermekek ne kövessenek el szabálysértéseket, ne kerüljenek bűncselekmények áldozataivá vagy elkövetőivé.

Polgárőrség szerepe, feladata – Taktakenézi Polgárőrség

Az előadások a polgárőrség létrejöttéről, feladatairól és a helyi szervezetről adtak információkat, majd helyi aktuális problémák kerültek szóba:

  • Állatvédelmi szabályok betartásával kapcsolatos feladatok
  • Illegális szemétlerakás következményei
  • Idősek védelme

A fiatalok a következő témákban hallgattak meg előadásokat és készítettek feladatokat, teszteket:

  • Vigyázzunk magunkra - Vigyázzunk egymásra!
  • Bűnmegelőzést segítő szervezetek
  • Tanácsok a biztonságos internethasználathoz
  • Káros szenvedélyek
  • Polgárőrség szerepe, feladata
  • Szabályok és megszegésük következményei
  • A tulajdon és védelme

Az előadások megtartásában a helyi pedagógus polgárőrök vállaltak szerepet. Köszönjük!