TOP 5.3.1-16-BO1-2017-00016

"Jó itt élni" –

Helyi identitást erősítő programok megvalósítása című pályázati program Taktakenézen

A mai, modern világban sokunknak elképzelhetetlen, hogyan élhettek elődeink. Ha a régi tárgyak mesélni tudnának, sok elfeledett esemény kelne életre.

Sajnos, a faluban már nem sok régi tárgy található. Mivel sokan el sem tudják képzelni, hogy egy-egy régiséget elődeink mire használhattak, decemberben régiségekből rendeztünk kiállítást. Különösen a gyerekek számára voltak érdekesek az ott látott tárgyak.

Mivel szeretnénk, hogy a gyerekek többet tudjanak elődeink életéből, jobban érdeklődjenek múltunk iránt, a Művelődési Házban kiállítást rendeztünk régi hímzett falvédőkből is. A magyar néprajzi lexikon szerint a falvédő falra függesztett lepel, amely egyrészt a fal védelmére szolgál, de egyben díszítő eszköz is. Különösen a gyakori dörzsölésnek kitett részeken használták elődeink.

Akik elhozták a kiállításra a falvédőiket, elmondták, hogy a nagyanyjuké volt, tőle őrzik a szekrényben, de már nem használják. A falvédők némelyikén látszott is, hogy milyen régi, sárga vagy kopott, de éppen ez mutatta, hogy valaha használták őket.

A falu lakóiból is eljöttek néhányan, de az iskolásokat külön megszólítottuk, hogy nézzék meg ezt a kiállítást. A gyerekek érdeklődéssel olvasgatták a falvédők üzeneteit. Milyen ötletes is volt a régi időkben a falvédőkön való üzenet! Mennyi munka volt egy-egy terítő elkészítésével! Ezekről beszélgettünk velük, miközben megcsodáltuk a falvédőket.

Ha ennek a falvédő kiállításnak csak annyi haszna volt, hogy a mostani tulajdonosoknak eszébe jutott a nagymama, már az is nagyon jó. De remélhetőleg ennél sokkal többet üzentek a mai kor embereinek ezek a falvédők a múltból!

TOP 5.3.1-16-BO1-2017-00016

"Jó itt élni" –

Helyi identitást erősítő programok megvalósítása című pályázati program Taktakenézen

Négy részes előadássorozatunk témái a szellemi és tárgyi kulturális örökségünk megismerésére és megőrzésére épülnek fel. A Hungarikumok listájára a halászat és vadászat is felkerült.

A magyar néprajz kutatási hagyományai szerint a vadászatot és halászatot ősfoglalkozásként határozhatjuk meg. Mivel a Tisza mellett lakunk, sok az erdő a falu környezetében, így nálunk is ősfoglalkozásnak számít a halászat és a vadászat. Már őseink is szívesen űzték ezeket a tevékenységeket és napjainkban is vannak szerelmesei a két ősfoglalkozásnak. Nem is volt nehéz előadókat találni olyanok személyében, akik előszeretettel halásznak a Tiszán és szenvedélyesen vadásznak az erdőkben.

Megtudtuk, hogy a tiszai halászatnak a mai napig komoly hagyományai vannak. Hajdanában a mesterség apáról fiúra szállt. Megismertük Magyarország őshonos halát, a vizát, Megtudtuk, hogy Európa legnagyobb édesvízi hala. Magyarországon egykor a halászat meghatározó jelentőségű ágazata volt a vizafogás. Mára a védett halak közé került, egész éves fogási tilalom vonatkozik rá. Megtudtuk azt is, hogy a varsa egy vízbe helyezett halfogó eszköz, a bele tévedő halak tölcsérforma szűkületén átjutva nem tudnak visszaúszni, a zsákszerű hálóban rekednek. A varsa ősi formáját vesszőből fonták. Hogy a halászlé mennyire volt gyakori étel a régi tiszai halászok bográcsában, nem lehet tudni, de az biztos hogy a magyar gasztronómiának fontos eleme ez a magyaros étel.

Másik előadónktól megtudtuk, hogy a régen úri mulatságnak számító vadászat ma már a vadgazdálkodás része, amelyet a jogszabályban meghatározott feltételekkel szabad folytatni. A vadászati törvények a vad védelmét, a vadállományok kezelését, a vad jólétéről való gondoskodás feladatait a vadászok kötelezettségévé teszik. Azt is megtudtuk, hogy mi a különbség a hivatásos és a sport vadász között. A vadászvizsgán való sikeres szereplés elengedhetetlen feltétele annak, hogy vadász legyen valaki. Megnézhettünk egy vadászfegyvert, és hogy mit rejt egy vadászhátizsák, mely nélkül nem indulhat el egy vadász sem.

Az előadások után tepertő és szalonna került az asztalokra, melyeket a halászok és vadászok is gyakran tesznek a tarisznyába és a beszélgetések kiscsoportban folytatódtak.

TOP 5.3.1-16-BO1-2017-00016

"Jó itt élni" –

Helyi identitást erősítő programok megvalósítása című pályázati program Taktakenézen

TOP 5.3.1. "Jó itt élni!" pályázat kereteiben a 3. helytörténeti kutatás is megvalósult a taktakenézi könyvtárban. Az utolsó alkalommal a falu történelmi szerepét és az oktatás történetét kutattuk. Régészeti kutatások alapján az a feltevés, hogy a falu és környezete a római császárkorban és a népvándorlások korában is lakott lehetett. A honfoglaló magyarok a Taktaközt valószínűleg az elsők között telepítették be, mivel az ártéri síkság jó búvóhely volt az esetleges támadásokkal szemben, de szántóföldi gazdálkodásra, állattartásra is kiváló volt. A falu neve – Kenez - egy 1352-es Anjou-kori oklevélben szerepel először.

A Tisza szabályozása miatt a falu áttelepítése 1846-ban kezdődött, de a lakosok csak 1852-54 között települtek át Ó-kenézről a sakktáblás alaprajzú faluba, Taktakenézre. Az áttelepülés után Újkenézen az első felépített közösségi épület a református iskola volt, mely a mai Művelődési Ház helyén épült fel. Az 1920-as évek végén már a római katolikusoknak is volt saját iskolája. A mai iskola 1962-ben épült, 3 tanteremmel. Igazi fordulópont 1991 októberében következett be az iskola és Taktakenéz közoktatásában. 1991. október 6-án átadták a jelenleg is működő nyolc tantermes, tornateremmel, természettudományi előadóval ellátott iskolát, mely már azóta 2007-ben, 2011-ben, 2018-ban tovább bővült és korszerűsödött. Érdeklődéssel néztük a régi újságcikkeket, régi fotókat az iskola fejlődéséről. Az iskola épülete az éven 60 éves! Nem látszik a kor rajta. Fiatalos, lendületes, a kor követelményeinek megfelelő. Korszerű oktatási módszerek, számos program, verseny, vidámság jellemzi. Ma 133 tanulója van.

Kutatómunkánkat egy kis uzsonnával és beszélgetéssel fejeztük be.

Minden év október elsején világszerte rendezvényekkel ünneplik meg az Idősek világnapját. Ez a hagyomány 1991-ben kezdődött.

Ilyenkor színes programokkal köszöntik fel az időskorúakat. Taktakenéz Község Önkormányzata is meleg szeretettel köszöntötte a falu nyugdíjasait a közelgő Idősek Napja alkalmából.

Gulyás Istvánné képviselő tolmácsolta a köszönő szavakat a megjelenteknek és azoknak is, akik már nem vállalkoztak arra, hogy az ünnepségen részt vegyenek. Köszöntőjében kitért arra a bölcsességre és élettapasztalatra, mellyel az idősek rendelkeznek. Szabóné Sallai Judit képviselő verssel mondta el jókívánságait a jelenlévőknek, majd a Miskolci Nemzeti Színház művészeinek produkcióját nézhették meg a nyugdíjasok.

Az ünnepi műsor után egy nagyon finom ebéddel kedveskedett az Önkormányzat, s ebéd közben jó kedvű beszélgetésektől, nevetéstől lett hangos a kultúrház. A nyugdíjasok zöme már ritkán mozdul ki, ezért is volt jó ötlet ez a műsoros ebéd, hogy azok is találkozhassanak, akik régen látták egymást. Amíg fiatal az ember, nem tudja elgondolni, hogy hogyan élik meg a nyugdíjas emberek az öregedés folyamatát. Ha azonban elég empatikusak és figyelmesek vagyunk, akkor könnyen észrevehetjük azokat a lehetőségeket, amelyekkel könnyebbé tehetjük a környezetünkben élő idősek helyzetét. Olykor egy kedves szó, egy apró figyelmesség is segítség.

ISTEN ÉLTESSEN MINDEN NYUGDÍJAST!

TOP 5.3.1-16-BO1-2017-00016

"Jó itt élni" –

Helyi identitást erősítő programok megvalósítása című pályázati program Taktakenézen

A TOP 5.3.1.pályázat keretében Taktakenéz Község Önkormányzata kirándulást szervezett, melyre elsősorban a túrázni szerető nyugdíjasokat várta.

Utunk Hollókőre vezetett, a Cserhát hegyei közé. Hollókő az UNESCO által a világörökség részévé nyilvánított palóc település.

A faluból egy nem túl megerőltető sétaútvonal vezet a Hollókői Várhoz, mely egy kiugró sziklaszakadék szélén áll. Ide vezetett első utunk.

A várfalakról csodás panoráma nyílik Hollókőre és a Cserhát erdős lankáira.

Mi is megcsodáltuk ezt a páratlan kilátást. A várban egy, a vár első urát és családját bemutató panoptikum tekinthető meg, illetve egy fegyverkiállítás is, de korhű szobát és konyhát is láttunk. A hét bábuból álló panoptikum képet ad arról az időszakról, amikor még lakói voltak a várnak. A fegyverteremben kézi fegyvereket és a királyok és nemzetségek címerpajzsait láthattuk, melyek a régi korok hangulatát idézték.

Hollókőn jól megél együtt a palóc népi kultúra és a középkori lovagi élet.

A vár megtekintése után Hollókő-Ófaluba mentünk, ahol a Muskátli vendéglőben egy nagyon finom palóc ebédet fogyasztottunk el. Ebéd után a palóc hagyományok megőrzéséről és népi építészeti stílusáról híres falut fedeztük fel.

Megnéztük a Hollókő jelképének is számító apró, fazsindelyes templomot, mely a falu szívében áll, fából ácsolt tornya egyetlen szög nélkül készült.

A babamúzeumban 200 népviseletbe öltöztetett porcelán babát csodálhattunk meg.

A falu utcáit járva valóban a múltban éreztük magunkat.

Utunk innen Szentkútra vezetett, mely nemzeti kegyhely. Voltak, akik a templomban töltődtek fel, voltak, akik megkeresték a csodáiról híres Szűz Mária forrást.

Élményekben gazdag nap volt.

Falunapi hangulatra ébredtek szeptember 10-én reggel a Taktakenézi Emberek immáron 23. alkalommal. Az évfordulós számot hallva, még a reggeli eső is elszégyellte magát, s 9 órára kisütött a nap.

A délelőtt a mozgásos feladatokról szólt most is. A baráti társaságok mindig szívesen fogadják a meghívást a falunapi futballmeccsekre. Négy csapat mérte össze tudását a fociban, de valójában nem az eredmény számított, hanem a jó hangulat. A közös sportolás után együtt ültek le a csapatok ebédelni és vidám beszélgetésekkel folytatták a napot.

Főzőversenyt is hirdetett az önkormányzat, de sajnos, érdeklődés hiánya miatt ez elmaradt. A képviselők azonban ragaszkodtak a hagyományokhoz, s üstben főztek. Az önkormányzat konyháján is készült finom ebéd, így kétféle gulyással tudták megkínálni az embereket.

A délutáni zenés műsorok között mindenki megtalálhatta a kedvére valót. A gyerekek örültek a vattacukornak, a csúszdának, a buborék- partinak.

Régi hagyomány, hogy tombolasorsolással zárul a nap, így a szerencsések ajándékkal térhettek haza a nap végén. Kellemes hangulatban telt el a 23. Falunap is.

Pályázati lehetőségeit Taktakenéz Község Önkormányzata mindig maximálisan kihasználta, és a továbbiakban is csak ezek segítségével tud fejlődni a falu.

Mivel saját bevételeink nincsenek, s a fejlesztések finanszírozása másképpen nem megoldható, folyamatosan figyelnünk kell a pályázati lehetőségeket. Így fejlődik a falu már hosszú évek óta, így lettek utak, új iskola, óvoda, egészségház, stb.

Az elmúlt időszakban 4 pályázatot nyújtott be az Önkormányzat:

• ravatalozó felújítása
• Kinizsi utca aszfaltozása
• sportöltöző felújítása
• bölcsőde építése

A 3 pályázatból egyet már sikeresen megnyertünk és az összegből elkezdődhettek a munkák. Ez a pályázat a ravatalozó felújítására, berendezésének korszerűsítésére, urnafal kialakítására lett beadva. Az urnafal kialakítása már régi vágya volt az itt élők egy részének, s most megvalósulhat. A munkálatok a Mindenszenteki ünnepekig nem fognak befejeződni, de remélhetőleg mindenki örömmel veszi majd a változásokat.

A Fő út kivételével Taktakenéz belső útjai önkormányzati utak. Bár a falu beltéri utjai aszfaltozottak, a régen elkészültek felújításra szorulnak. Már megtörtént a Dobó utca aszfaltozása, s jelenleg a Kinizsi utca felújítására nyújtottunk be pályázatot.

A sportpálya és sportöltöző 2023-ban 25 éves lesz. Hosszú évekig volt otthona a helyi Szabadidő Se futballmérkőzéseinek. Már nincs hivatalos csapata a falunak, de a baráti társaságok mérkőzéseinek, a Falunapi programoknak, gyereknapnak, sportversenyeknek mai napig helyet ad. Felújítása szükségessé vált. A tervek elkészültek, a pályázat benyújtásra került, várjuk a sikeres elbírálást.

Az államilag meghirdetett bölcsődei fejlesztési programban lehetőség nyílott a települési önkormányzatoknak pályázatot benyújtani bölcsődei, mini bölcsődei férőhelyek létrehozására. Ezzel a lehetőséggel élt Taktakenéz Község Önkormányzata is, amikor benyújtotta a pályázatát egy mini bölcsőde megépítésére. Az iskolával szemben lévő romos házat megvásároltuk, azzal a céllal, hogy itt épüljön fel a bölcsőde. A bölcsődei ellátás fejlesztése segítség a családoknak és az országban lévő területi egyenlőtlenségek csökkentését is segíti. Bízunk a pályázat sikerében.

A közmunka program keretében az elmúlt időszakban felújításra került a falutól 3-4 km-re lévő úgynevezett „Vadászház” is, azzal a céllal, hogy kellemes pihenőül szolgáljon a természetet kedvelő emberek számára. Csak bízni tudunk abban, hogy vandálok nem szedik szét, nem rongálják meg a kis hajlékot.

Taktakenéz Község Önkormányzata bízik a pályázatok sikeres elbírálásában.

Az oktatás rövid története Taktakenézen

Az Ó-kenézről Új-kenézre történő áttelepülés után az első felépített közösségi épület az iskola volt, de a gyerekek alig jártak iskolába. A mindenkori református lelkész feladata volt a gyerekek oktatása. A források szerint több oka is volt ennek: a szülők nemtörődömsége, a tanítók alkalmatlansága, elavult módszerek és könyvek alkalmazása. 1869-ben a 27 fiú és 27 lány tanulóból egy sem járt iskolába, amit már az egyházmegye nem nézhetett tétlenül.

Az 1920-as évek végén már a római katolikusoknak is volt saját iskolája. Mindkét felekezetnél egy-egy tanító oktatott egy-egy tanteremben. A református elemi iskolában könyvtár is működött. Az 1930-as évektől működött iskola Andrássy gróf birtokán is. A falu közelében lévő Dohányos tanyán a gróf alkalmazott egy tanítónőt. Ide jártak a grófi birtokon dolgozó cselédek gyerekei. A háború után ez megszűnt.

Az 1948/49-es tanévtől 3 tanteremben 5 pedagógus tanított 219 diákot. Az 1950-es években a felekezeti iskolákat államosították. Folyamatos bővítésekre volt szükség, hogy a növekvő tanulólétszámot el tudják helyezni. Idők folyamán be kellett vezetni a délelőtt-délutáni váltott tanítást is, hogy az összevont osztályokat külön lehessen választani. Volt tanítás a megüresedett pedagógus szolgálati lakásokban is.

Igazi fordulópont 1991 októberében következett be az iskola és Taktakenéz közoktatásában. A rendszerváltás kezdetével Taktakenéz közigazgatásilag is önálló lett.

Másfél éves kemény munka, sok-sok nehézség, osztályok elhelyezése, megüresedett szolgálati lakásokban való tanítás volt az előzménye annak, hogy 1991. október 6-án átadták a jelenleg is működő nyolc tantermes, tornateremmel, természettudományi előadóval ellátott iskolát. Végre a taktakenézi gyerekek is modern, kényelmes, jól felszerelt iskolában tanulhattak.

2007-ben 4 teremmel bővült az iskola: 16 darab számítógéppel felszerelt számítástechnika szaktanteremmel, könyvtárral, egy tanteremmel, és egy fejlesztő szobával. Az óvoda 2 csoportszobával, fejlesztő és nevelői szobával, tornaszobával, aulával és az ehhez szükséges kiszolgáló létesítményekkel gazdagodott.

2009-ben szintén pályázati forrás és az ehhez szükséges önerő felhasználásával nyílászárók cseréje került sor az iskolában.

2011-ben újabb felújításra nyílt lehetőség. Új tetőzetet kapott az épület, további nyílászárók, tantermi meleg burkolatok cseréjére, illetve a vizesblokkok teljes felújítására, falazat hőszigetelésére, valamint igazgatói-tanári szobák felújítására került sor. Ugyanebben az évben a TIOP 1.1.1 pályázat a Petőfi Sándor Általános Iskola informatikai fejlesztését szolgálta. Az 5 db tantermi csomag 5 db nagyon korszerű Promethan típusú interaktív táblát tartalmazott, melynek segítségével lehetővé vált, hogy az iskola valamennyi tanulója a XXI. századnak megfelelő oktatásban részesüljön.

2013-tól a fenntartó a Szerencsi Tankerület lett.

2018-ban a Taktakenézi Petőfi Sándor Általános Iskola Infrastrukturális fejlesztése történt, melynek része volt a világítótestek cseréje, a fűtés korszerűsítése, a tornaterem felújítása. Ugyanekkor a Szerencsi Tankerületi Központ intézményein fotovoltaikus rendszer telepítése valósult meg, illetve az iskola számítógépes parkja újult meg.

Így elmondható, hogy az intézmény infrastruktúrája, felszereltsége a kor igényeinek megfelel. Mindezek elsősorban a pályázati lehetőségeknek köszönhetőek, amit mindig is próbált az iskola vezetése és a fenntartó megragadni. A sok szemléltető és fejlesztő eszköz, az IKT eszközök, a jól felszerelt könyvtár mind-mind segítség a tanulók motiválásánál, de az iskola folyamatosan kutatja az új motivációs lehetőségeket.

TOP 5.3.1-16-BO1-2017-00016

"Jó itt élni" –

Helyi identitást erősítő programok megvalósítása című pályázati program Taktakenézen

Nyárbúcsúztató zenés délutánunkra sokan eljöttek, annak ellenére, hogy az időjárás is búcsút mondott a nyárnak, s elég szeszélyes volt a nap folyamán.

A programokat úgy szerveztük, hogy minden korosztály találjon kedvére valót. A gyerekek élvezték az ugrálóvárat, örültek a hajtogatott lufi- figuráknak, nevettek a bohócok tréfáin, együtt énekeltek velük a színpadon.

A Sambrazil interaktív tánc-show minden korosztálynak elnyerte a tetszését, többen táncra perdültek a színpad előtt. A rockzene a fiatalokat hozta lázba, Bunyós Pityu zenéje pedig az idősebbek kedvence volt.

A műsorok között közösségformáló beszélgetések, véleménycserék folytak. Sültek az illatos lángosok, volt üdítő és jégkása. Igazi közösségformáló délután volt, azzal a nem titkolt céllal. hogy Taktakenéz községből minél többen részt vegyenek a TOP 5.3.1. „Jó itt élni!” projekthez kapcsolódó programokon. Abban bízunk, hogy a közös gondolkozás elindulásából, a helyi értékek feltárásából várhatóan erősödik a lakosok helyi identitása, növekszik és elmélyül az egymással való kapcsolati háló.