TOP 5.3.1-16-BO1-2017-00016

"Jó itt élni" –

Helyi identitást erősítő programok megvalósítása című pályázati program Taktakenézen

Záró programunkat „két felvonásosra” terveztük. Egy műsoros, ünnepélyes részre a taktakenézi résztvevőkkel és egy sportos, kerékpáros résszel a pályázatban résztvevő szomszédos települések  résztvevőivel.  Végre találtunk egy alkalmas időpontot, amikor az idő is jó volt és  valamennyi résztvevőnek is megfelelt az időpont. A pályázatból megvásárolt 10 db kerékpár azok rendelkezésére állt, akik ezt igényelték, de saját kerékpárral is lehetett jönni a túrára. A Tisza töltése nagyszerű lehetőséget kínál a kerékpározást kedvelőknek. Mi a Vadászházhoz indultunk, mely 3,6 km-re van a falutól.

A Vadászház egy kedves kis pihenőhely a természetet szerető emberek számára  Tisza töltése mellett, melyet a múlt évben újított fel az önkormányzat. Itt pihentünk meg és itt készítettünk el egy olyan Bicajra fel! túratervet, mely magában foglalja azokat a helyeket és  nevezetességeket, melyek Taktakenézről kerékpárral bejárhatók. A tervezésnél használtuk a tableteken lévő applikációt is.

Itt vártuk be a Tiszalúc felől érkező kerékpáros társainkat, és hozzájuk csatlakozva mentünk tovább Taktaharkányba, hogy a vásárolt kerékpárok  és tablet alkalmazás segítségével járjuk körbe egymás településeit és  ismerjük meg a települések nevezetességeit,értéktárát.

TOP 5.3.1-16-BO1-2017-00016

"Jó itt élni" –

Helyi identitást erősítő programok megvalósítása című pályázati program Taktakenézen

2019-ben kezdődött el a TOP 5.3.1-16-BO1-2017-00016 "Jó itt élni" - Helyi identitást erősítő program megvalósítása és 2023 májusában elérkeztünk a végéhez.

A programok nagyon változatosak voltak és sok embert megmozgattak.

Záró rendezvényünkön a programok legaktívabb tagjai vettek részt, akik önkéntes munkájukkal is gyakran segítették a rendezvények megvalósítását. Itt voltak a helyi képviselőtestület tagjai, az intézmények és civil szervezetek képviselői.

Összefoglalva a közel 4 éves munkát, arra a következtetésre jutottunk, hogy mai világunkban a közösségek ápolása elengedhetetlen, mert az emberek egyre inkább bezárkóznak egy virtuális világba az internet által és elhanyagolják a valódi kapcsolatokat.

Egy jó közösség fennmaradása szempontjából egyik alapvető szükséglet az összefogás készsége, hogy a közösség tagjai a közös célok érdekében össze tudjanak fogni. Másik feltétele a jó közösségnek az együttműködési készség megléte ahhoz, hogy tagjai együtt tudjanak működni és dolgozni. A település életében voltak, vannak és remélhetőleg lesznek is jó közösségépítő programok. Az elmúlt közel 4 év arra is jó volt, hogy  figyelmeztessen minket, itt élőket, hogy a kialakult közösségekért folyamatosan tenni kell, hogy fennmaradjanak. Ehhez azonban legelőször is olyan emberekre van szükség, akik akarnak és tudnak is tenni ezért.

A programokból elkészül egy kiadvány, de a helytörténeti kutatásaink eredményeit  is összefoglaljuk egy-egy brosúrában. Ezek majd a település lakói számára elérhetők lesznek.

Értékelő megbeszélésünket ebéddel és vidám műsorral zártuk.

TOP 5.3.1-16-BO1-2017-00016

"Jó itt élni" –

Helyi identitást erősítő programok megvalósítása című pályázati program Taktakenézen

Hogyan szórakoztak elődeink? Mivel töltötték szabadidejüket? Milyen egy kávéház? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ TOP 5.3.1-16-BO1-2017-00016 "Jó itt élni" – Helyi identitást erősítő programunk alkalmával.

A kávéház eredetileg kávé fogyasztására alkalmas vendéglátóegység volt, amely később  cukrászdai és szórakoztató funkciókat is ellátott.  A kávéházakba eleinte elsősorban férfiak jártak, hogy kávéivás ürügyén kiszabaduljanak a zárt családi világukból és társaságra leljenek, szórakozhassanak, beszélgethessenek. A 20. század elején már csaknem 500 kávéház működött a fővárosban, ami alkalmat adott a legkülönbözőbb foglalkozású embereknek beszélgetésre és politizálásra, vagyis a társasági élet fontos színterévé váltak.   „A kávéház jobb, mint otthon” – jelmondat az 1890-es években népszerű mondás volt Pesten, mivel a kávéházak voltak a szellemi eszmecserék fórumai, azok a biztos találkozási helyek, ahol a generációk megismerhették egymást.

A könyvtárat választottuk a kávéház helyszínéül, mely több órán keresztül fogadta a vendégeket. Elsősorban a fiatalokra számítottunk, akiknek az ilyenfajta  közösségi helyszínek teljesen ismeretlenek. Az asztalokon régi újságok voltak, maci kávét és mazsolás kalácsot szolgáltak fel a korhű ruhába öltözött kávéházi felszolgálók. Az asztaltársaságok beszélgettek, szórakoztató  feladatokat oldottak meg.  A gyerekek váltották egymást, örültek a lehetőségnek, de voltak felnőttek is a kávéházban.

Mai, digitális világunkban sajnos egyre kevesebb az olyan lehetőség, ahol a személyes beszélgetések, a közös kávézások, sütizések valósulhatnak meg. A fiatalokat kellene erre rászoktatni, hogy igényük legyen a hasonló programokra.

TOP 5.3.1-16-BO1-2017-00016

"Jó itt élni" –

Helyi identitást erősítő programok megvalósítása című pályázati program Taktakenézen

Négy részes előadássorozatunk témái a szellemi és tárgyi kulturális örökségünk megismerésére és  megőrzésére épülnek fel. Most is  olyan  területet kerestünk, mely a taktakenézi emberek életében is fontos szerepet játszik. A Hungarikumok között kutatva találtuk az akácfát és akácmézet, melyek 2014 óta találhatók a listán.

Taktakenéz Fő utcáját akácok szegélyezik, a faluban többen  foglalkoznak méhészettel. Őket kértük fel az előadás megtartására.

Az akác hasznos növény, hiszen talajmegkötő hatása fontos szerepet játszik a mozgó homok megkötése során. Illatos virága köhögéscsillapításra és gyomorbántalmakra egyaránt kiváló. Virágának aranyló méze pedig hazánk egyik kincse,

A méhészet és a méz jóval a honfoglalás kora előtt ismert tevékenység volt hazánk területén. A méz sokáig az egyetlen édesítőszerünk volt, és a viasz is jelentős siker volt  a világítás területén.

Előadónktól – Szabóné Sallai Judittól -  megtudtuk, hogyan kell gondozni egy méhcsaládot, milyen eszközöket kell beszerezni és milyen fajtái ismertek a méznek. A mézeket bemutatta és meg is lehetett kóstolni őket. Az előadás végére megérkeztek a pizzák is, így egy jó hangulatú közösségi beszélgetéssel és eszegetéssel zártuk a TOP5.3.1 pályázat utolsó előadását.

2020 november 1-jén sikeresen elindult az Inclusion4schools nemzetközi projekt.

A konzorciumot a   Wesley János Hittudományi Főiskola  (Magyarország) vezeti. A konzorcium további tagjai: a  Regionális Információs és Tudományos Fejlesztési Központ  (Magyarország), a  CEGA Alapítvány  (Bulgária), a  J. Selye Egyetem  (Szlovákia), az  Oltalom Charity Society  (Magyarország), az  Albán Országos Árvák Egyesülete  (Albánia).

A projekt az oktatási kirekesztés, illetve a szegregált iskolákban és közösségekben az egyenlőtlenségek újratermelődése ellen kíván küzdeni.

Az indulás után a Taktakenézi Petőfi Sándor Általános Iskola is csatlakozott a projekthez. Az iskolát a Nyitott Iskola Tudásmegosztó programhoz kérték fel, hogy jó gyakorlatait mutassa be.

2022. április 28-án az Inclusion4Schools projekt keretén belül Magyarországon elsőként Taktakenézen valósult meg Nyitott Iskola Tudásmegosztó fórum és ősszel két újabb fórum követte ezt. A közösség képviseletében a helyi pedagógusok, szülők, a helyi önkormányzat, valamint a kisebbségi önkormányzat képviselői is részt vettek. A következő témákat dolgoztákk fel előadások és műhelymunka keretében:

• Megküzdési stratégiák a továbbtanulás mindennapjaihoz
• A szülő-gyermek kommunikáció
• Gyermekeink védelmében a káros szenvedélyekkel szemben

"Legyél a padtársam!" - Párbeszéd egy befogadó társadalomért  programot az Inclusion4Schools projekt keretében az Oltalom Karitatív Egyesület szervezte – 2022. 09. 24. – Budapesten, melyre a taktakenézi iskola is meghívást kapott. A tudásmegosztó műhelyen iskolák és civil szervezetek mutatták be a hátrányos helyzetű gyermekek integrációját segítő jó gyakorlataikat.  A Taktakenézi Petőfi Sándor Általános Iskola is egyik jó gyakorlatát osztotta meg a résztvevőkkel.

A program keretein belül két pedagógus – Molnár Tiborné intézményvezető és Halászné Mitró Csilla gyógypedagógus – részt vesznek a   Wesley János Hittudományi Főiskola  online szemináriumán.

TOP 5.3.1-16-BO1-2017-00016

"Jó itt élni" –

Helyi identitást erősítő programok megvalósítása című pályázati program Taktakenézen

Nemzeti azonosságunk része a magyar nóta és az operett, melyeket felvettek a hungarikumok közé. A falu idős embereire gondoltunk, amikor egyik előadásunkat a pályázat keretein belül ezeknek a hungarikumoknak a megismerésére szenteltük.

Olyan előadókat kerestünk, akik nemcsak beszélni tudnak a magyar nótáról és az operettről, hanem be is tudják mutatni.  A Miskolci Nemzeti Színház két művésze lett az előadónk, akiktől megtudtuk, hogy a magyar nóta nagy hatással volt hazánk kulturális-, és társadalmi életére, hozzájárult ahhoz, hogy az idegen szavakat kiszorítsuk az általános nyelvhasználatból. A hazánkba érkező külföldiek is szívesen hallgatják, mint ahogyan a könnyed, fülbemászó operetteket is. A magyar szerzők operett-melódiái a világon mindenhol felcsendülnek, köszönhetően Kálmán Imrének, Lehár Ferencnek, Ábrahám Pálnak és Huszka Jenőnek. Megtudtuk, hogy az ő munkásságuk  hozzájárult ahhoz, hogy az operett egy nemzetközileg ismert és elismert műfajjá vált.

Örömmel hallgatták a megjelentek az előadásokat és azt a zenés ízelítőt, amelyet már a dalok bemutatásával tettek izgalmassá az előadók.