KÁVÉHÁZI HANGULAT

 

TOP 5.3.1-16-BO1-2017-00016

„Jó itt élni” –

Helyi identitást erősítő programok megvalósítása című pályázati program Taktakenézen

 

Hogyan szórakoztak elődeink? Mivel töltötték szabadidejüket? Milyen egy kávéház? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ TOP 5.3.1-16-BO1-2017-00016 „Jó itt élni” – Helyi identitást erősítő programunk alkalmával.

A kávéház eredetileg kávé fogyasztására alkalmas vendéglátóegység volt, amely később  cukrászdai és szórakoztató funkciókat is ellátott.  A kávéházakba eleinte elsősorban férfiak jártak, hogy kávéivás ürügyén kiszabaduljanak a zárt családi világukból és társaságra leljenek, szórakozhassanak, beszélgethessenek. A 20. század elején már csaknem 500 kávéház működött a fővárosban, ami alkalmat adott a legkülönbözőbb foglalkozású embereknek beszélgetésre és politizálásra, vagyis a társasági élet fontos színterévé váltak.   „A kávéház jobb, mint otthon” – jelmondat az 1890-es években népszerű mondás volt Pesten, mivel a kávéházak voltak a szellemi eszmecserék fórumai, azok a biztos találkozási helyek, ahol a generációk megismerhették egymást.

A könyvtárat választottuk a kávéház helyszínéül, mely több órán keresztül fogadta a vendégeket. Elsősorban a fiatalokra számítottunk, akiknek az ilyenfajta  közösségi helyszínek teljesen ismeretlenek. Az asztalokon régi újságok voltak, maci kávét és mazsolás kalácsot szolgáltak fel a korhű ruhába öltözött kávéházi felszolgálók. Az asztaltársaságok beszélgettek, szórakoztató  feladatokat oldottak meg.  A gyerekek váltották egymást, örültek a lehetőségnek, de voltak felnőttek is a kávéházban.

Mai, digitális világunkban sajnos egyre kevesebb az olyan lehetőség, ahol a személyes beszélgetések, a közös kávézások, sütizések valósulhatnak meg. A fiatalokat kellene erre rászoktatni, hogy igényük legyen a hasonló programokra.