HELYTÖRTÉNETI KUTATÁSOK A KÖNYVTÁRBAN

TOP 5.3.1-16-BO1-2017-00016

„Jó itt élni” –

Helyi identitást erősítő programok megvalósítása című pályázati program Taktakenézen

TOP 5.3.1. „Jó itt élni!” pályázat kereteiben a 3. helytörténeti kutatás is megvalósult a taktakenézi könyvtárban. Az utolsó alkalommal a falu történelmi szerepét és az oktatás történetét kutattuk. Régészeti kutatások alapján az a feltevés, hogy a falu és környezete a római császárkorban és a népvándorlások korában is lakott lehetett. A honfoglaló magyarok a Taktaközt valószínűleg az elsők között telepítették be, mivel az ártéri síkság jó búvóhely volt az esetleges támadásokkal szemben, de szántóföldi gazdálkodásra, állattartásra is kiváló volt. A falu neve – Kenez – egy 1352-es Anjou-kori oklevélben szerepel először.

A Tisza szabályozása miatt a falu áttelepítése 1846-ban kezdődött, de a lakosok csak 1852-54 között települtek át Ó-kenézről a sakktáblás alaprajzú faluba, Taktakenézre. Az áttelepülés után Újkenézen az első felépített közösségi épület a református iskola volt, mely a mai Művelődési Ház helyén épült fel. Az 1920-as évek végén már a római katolikusoknak is volt saját iskolája. A mai iskola 1962-ben épült, 3 tanteremmel. Igazi fordulópont 1991 októberében következett be az iskola és Taktakenéz közoktatásában. 1991. október 6-án átadták a jelenleg is működő nyolc tantermes, tornateremmel, természettudományi előadóval ellátott iskolát, mely már azóta 2007-ben, 2011-ben, 2018-ban tovább bővült és korszerűsödött. Érdeklődéssel néztük a régi újságcikkeket, régi fotókat az iskola fejlődéséről. Az iskola épülete az éven 60 éves! Nem látszik a kor rajta. Fiatalos, lendületes, a kor követelményeinek megfelelő. Korszerű oktatási módszerek, számos program, verseny, vidámság jellemzi. Ma 133 tanulója van.

Kutatómunkánkat egy kis uzsonnával és beszélgetéssel fejeztük be.