Taktakenéz Község Hivatalos Honlapja

TOP 5.3.1-16-BO1-2017-00016

"Jó itt élni" –

Helyi identitást erősítő programok megvalósítása című pályázati program Taktakenézen

Nyárbúcsúztató zenés délutánunkra sokan eljöttek, annak ellenére, hogy az időjárás is búcsút mondott a nyárnak, s elég szeszélyes volt a nap folyamán.

A programokat úgy szerveztük, hogy minden korosztály találjon kedvére valót. A gyerekek élvezték az ugrálóvárat, örültek a hajtogatott lufi- figuráknak, nevettek a bohócok tréfáin, együtt énekeltek velük a színpadon.

A Sambrazil interaktív tánc-show minden korosztálynak elnyerte a tetszését, többen táncra perdültek a színpad előtt. A rockzene a fiatalokat hozta lázba, Bunyós Pityu zenéje pedig az idősebbek kedvence volt.

A műsorok között közösségformáló beszélgetések, véleménycserék folytak. Sültek az illatos lángosok, volt üdítő és jégkása. Igazi közösségformáló délután volt, azzal a nem titkolt céllal. hogy Taktakenéz községből minél többen részt vegyenek a TOP 5.3.1. „Jó itt élni!” projekthez kapcsolódó programokon. Abban bízunk, hogy a közös gondolkozás elindulásából, a helyi értékek feltárásából várhatóan erősödik a lakosok helyi identitása, növekszik és elmélyül az egymással való kapcsolati háló.

TOP 5.3.1-16-BO1-2017-00016

"Jó itt élni" –

Helyi identitást erősítő programok megvalósítása című pályázati program Taktakenézen

Azt mondják, legszebb ajándék, ha élménnyel ajándékozzuk meg azt, akit szeretnénk meglepni valamivel. Így hát mi is élményeket próbáltunk adni a taktakenézi gyerekeknek. Fontos célunk volt, hogy az élményekkel tudás is járjon. Azt terveztük, hogy különböző csoportokban és tematikával, de ugyanazt a célt kitűzve tartjuk ezeket az élménynapokat. Megmutatjuk a taktakenézi gyerekeknek kulturális örökségünk jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú elemeit, a magyar néphagyományt.

Azt szerettük volna, ha a tanulók felismerik, hogy az évezredek óta felhalmozódott tapasztalatok időtlenek, mindig alkalmazhatóak, akár napjainkban is. Megértik a tanulók, hogy a néphagyomány az általános emberi értékek egyik fontos közvetítője, ezért ismerete az általános műveltséghez nélkülözhetetlen. Ha elfogadják, hogy ha nem ismerjük a gyökereinket, a múltunkat, akkor magunkat sem ismerjük igazán.

Népi hagyományokat, játékokat, néptáncot, népzenét, művészeteket kötöttünk csokorba, s ebből válogathattak kedvükre a gyerekek. A régi világban – különösen falun - nem kellett külön tanítani játékokat, népszokásokat, népdalokat, néptáncot, hiszen a gyerekek utánzással megtanulták szüleiktől, nagyszüleiktől. A néphagyományok átadása ma már inkább az iskola, a nyári táborok feladata.

A gyerekek nyitottak voltak a néphagyományok megismerésére. Új és érdekes világ nyílt meg számukra a régi idők embereinek életmódját, szokásait megismerve. Érdeklődve tanulták meg a régi mesterségeket, kenyeret dagasztottak, szőttek, fontak, hímeztek. Megismerték a népi motívumokat, ők maguk is díszítettek velük tárgyakat, festettek, rajzoltak. Elutaztak a népdalok világába, megismerték a citerát, megtanulták a népi táncok néhány jellegzetes lépését. Örömmel íjászkodtak és néhány népi játék megismerésével is gazdagabbak lettek. Megismerték a falu környezetét, szomszédoltak a Móricz-házban, eljutottak egy szép képkiállításra. Az általuk készített kiállítás a többi gyerek számára is tanulságos és érdekes lesz.

Az élménynapok során lehetőséget teremtettünk a néphagyományok élményszerű megismerésére. Törekedtünk a gyerekek cselekvő és alkotó részvételére a táborban, hogy az érzékelésen, észlelésen, élményeken keresztül jussanak el az ismeretekig.

Azt gondoljuk, hogy ez a népismereti tábor értékrendjével hozzájárult a tanulók értelmi, érzelmi, etikai és esztétikai nevelésén túl a természettel való harmonikus kapcsolatuk kialakításához Teret biztosítottunk azoknak az élményszerű egyéni és közösségi tevékenységeknek, amelyek segíthetik őket a társadalomba való beilleszkedésükhöz is.

TOP 5.3.1-16-BO1-2017-00016

"Jó itt élni" –

Helyi identitást erősítő programok megvalósítása című pályázati program Taktakenézen

A pályázat keretében a faluban már kihalt lakodalmas népszokásokat elevenítettük fel.

A sátras lakodalmak emlékei sok emberben élnek, de gyermekeink és unokáink már nem ismerik ezeknek a hagyományát és hangulatát. A mi lakodalmunkban ugyan nem volt menyasszony és vőlegény, de a „násznép” kicsit újra élhette a lakodalmas szokásokat.

A Prügyi Zrt. két sertést ajánlott fel az önkormányzatnak, melyet korán reggel levágtak a böllérek. Ezekből készültek a lakodalmas étkek, melyeket vőfély versek kíséretében szolgáltak fel a „násznépnek”. A húsleves üstben főtt, volt toros káposzta, sült hús, hurka és kolbász. A meghívott vendégek hozták a süteményt, ahogyan ez a régi időkben is szokás volt.

A Művelődési Ház falára lakodalmas kötők kerültek, melyeket a régi időkből tettek el emlékként a lakodalmakban segítők és ebéd közben szólt a „Lakodalom van a mi utcánkban” kezdetű magyar nóta.

Mivel az ebédnél még a böllérek, szakácsok dolgoztak, így őket és családtagjaikat az esti vacsorára vártuk sok-sok szeretettel.

Nagyon finom ételeket hoztak be a vőfély és segítői. Jó hangulatú, sok embert megmozgató program valósult meg.

TOP 5.3.1-16-BO1-2017-00016

"Jó itt élni" –

Helyi identitást erősítő programok megvalósítása című pályázati program Taktakenézen

Első tanulmányutunkra a település fiataljait invitáltuk. Célunk az volt, hogy a világörökség helyszínei közül nézzünk meg egy számukra is érdekeset. Így a választásunk a Hortobágyra esett.

A Világörökség részét képező Hortobágyi Nemzeti Park számos látnivalót kínál az ide látogatóknak, akik szeretnék megismerni a régmúlt idők szokásait, növény- és állatvilágát, amelyek a mai napig szerves részét képezik a magyar kultúrának.

Reggel a nagy hortobágyi vásárok helyszínére érkeztünk, a híres Kilenclyukú hídhoz. A híd lábánál rögtön megpillantottuk a kirakodóvásárt, ahol mesteremberek mutatós népi és kézműves portékákat kínáltak a látogatók számára.

A vásárosok kedvesen kínálták népi kézműves portékáikat. A gyerekek örömmel fedeztek fel a területet. Többen átsétáltak a híres hídon, voltak, akik a vízhordó szoborcsoportnál fotózkodtak.

A Kilenclyukú híd közelében elhelyezkedő madárparkban egy úgynevezett látványkórház is üzemel. Itt megnézhetjük a lábadozó madarakat, vagy hogy miként zajlik egy műtét. A mellette lévő parkban népi játékokat próbálhattak ki a gyerekek.

Délután a Hortobágyi Nemzeti Park területére utaztunk. A Hortobágyi Nemzeti Park hazánk első nemzeti parkja, melyet 1973-ban hozott létre az Országos Természetvédelmi Hivatal. 1979-ben bekerült a világ biorezervátumai közé, 1999-ben pedig felvették a világ kulturális és természeti örökségének listájára. 2004-ben felkerült a Natura 2000 listára, 2011-től a nemzetközileg jegyzett csillagoségbolt-parkok közé taratozik. 2013-ban bekerült a Hungarikumok Gyűjteményébe is.

A Hortobágy-Halastavi Kisvasúttal utaztunk be a Kondás nevű halastóhoz, ahová magaslest és halastavi tanösvényt is építettek. A magaslesről gyönyörű kilátás nyílt a pusztára. Idegenvezetőnk távcsövén egészen közelről nézhettük a vadvilágot A tanösvény végállomása a Kondás-tónál van, ahol egy pallóúton közlekedtünk a mocsaras táj fölött és ismerkedtünk a hortobágyi madárvilággal, a pusztán élő bivalyokkal.

Sok szép fotót készítettek a gyerekek. A buszos utazás, a vonatozás, a gyalogtúra kiváló lehetőség volt az egymással való beszélgetésekre, a közösségfejlesztésre.

TOP 5.3.1-16-BO1-2017-00016

"Jó itt élni" –

Helyi identitást erősítő programok megvalósítása című pályázati program Taktakenézen

Közösségi akció

A Tiszta szívvel elnevezésű programunkra valóban tiszta szívvel hívtuk az embereket. Célunk az volt, hogy azokat az embereket, családokat hozzuk össze, akik valamilyen oknál fogva távol kerültek lakóhelyüktől. Találkozzanak azokkal, akik itt élnek, itt dolgoznak. Hallgassuk meg egymás véleményét a szülőhely és az egyén kapcsolatáról. Milyen érzés „haza jönni”? Milyen lehetőségeket kínált régen a falu és milyen lehetőségek vannak ma egy fiatal számára? Miért vándorolnak el a képzett fiatalok?

Három színű szívecske indította a beszélgetést. A zöldet azok kapták, akik itt születtek és most is itt élnek. A sárga színű azoké lett, akik itt születtek, de elkerültek lakóhelyükről. Barackvirág színűt kaptak azok, akik nem Taktakenézen születtek, de ide költöztek, itt élnek már évek óta. A 3 réteg véleményének ütköztetése után levonhattuk a tapasztalatokat: se a település, se a környezete nem tud munkahelyet biztosítani a képzettséggel rendelkező fiataloknak, így sokan elköltöznek. A falu többsége nyugdíjas vagy közfoglalkoztatott. Az óvoda, iskola és önkormányzat ad munkalehetőséget, de ide speciális képzettségek szükségesek. Néhány vállalkozó család van még a településen.

Tiszta szívvel beszéltek a meghívottak azokról a problémákról, melyekre megoldást sajnos nem egyszerű találni, de Taktakenézt, mint „szülőfalut” mindezek ellenére szeretik, s akik ideköltöztek is, szeretettel, meghatódva beszéltek róla.

TANULMANYUTAK

TOP 5.3.1-16-BO1-2017-00016

"Jó itt élni" –

Helyi identitást erősítő programok megvalósítása című pályázati program Taktakenézen

Taktakenéz régen és ma

TOP5.3.1. "Jó itt élni!" pályázat kereteiben egy helytörténeti kutatás vette kezdetét a taktakenézi könyvtárban. A helytörténeti kutatás feladata Taktakenéz múltjának felkutatása és feldolgozása. A mai volt a 2. alkalom, melyre szakmai munkatársként egy prezentációval készültem az első alkalom után összegyűjtött képekből.

Az első foglalkozás után sikerült néhány régi fotót gyűjteni a falu életéből. Az aratási munkák, a favágás, a különböző mezőgazdasági munkák voltak jellemzők az 1950-es években. A régi iskoláról is kerültek elő fotók. Az ünnepek közül a sátras lakodalmak, a kántálás és betlehemezés, a locsolkodás szokása elevenedett meg a prezentáción.

A régi fotók után a falu fejlődését követhettük nyomon. Hogyan változott meg a falu képe, hogyan újultak meg az utak és épületek? Egészen napjainkig követtük a falu fejlődését a résztvevőkkel.

A látottak kapcsán tovább keresgéltünk a falu történetében. Jellegzetes események, ünnepek, hagyományok után kutattunk. Beszéltünk a régi körmenetekről, búcsúkról, a nagy bálokról. Kinek mi jutott eszébe, igyekeztem feljegyezni, hogy a prezentációmat tovább tudjam bővíteni.

A nagy lakodalmak emlékére „lakodalmas csigatésztával” ajándékoztam meg a résztvevőket, megköszönve aktív munkájukat a helytörténeti kutatásokban.

TOP 5.3.1-16-BO1-2017-00016

"Jó itt élni" –

Helyi identitást erősítő programok megvalósítása című pályázati program Taktakenézen

Előadássorozat

Négy részes előadássorozatunk témái a szellemi és tárgyi kulturális örökségünk megismerésére és megőrzésére épülnek fel.

Első előadásunk lakóhelyünk közvetlen szomszédságában található Tokaji borvidékhez kapcsolódott, hiszen szellemi és kulturális örökségünk egyik kiemelkedő területe, az UNESCO 2002-ben világörökségi címmel tüntette ki. Ha már itt lakunk, tudjunk meg többet róla!

Az előadásból megtudhattuk a borvidék és az itt termelt szőlők, a készült borok történetét, érdekességeit.

Tokaj-Hegyalján alakult ki a világ első zárt borvidéke, mely azt jelenti, hogy Tokaj és a környező 26 település alkotja a borrégiót, melynek természetes határai a Sátor-hegy, a Kopasz-hegy, a Tisza és a Bodrog. 5700 hektáron művelnek itt szőlőt. Sajnos, a Takta-köz már nem része a borvidéknek, itt már nem megfelelő a talaj a szőlőültetvényekhez, mivel vulkanikus eredetű kőzeten helyezkednek el a dűlők mintegy 100–300 méteres tengerszint feletti magasságban.

Kevesen tudták, hogy kizárólag fehérbort adó borvidék. Jellegzetes, ikonikus fajtái a furmint, a hárslevelű és a sárgamuskotály. Száraz borai magas savtartalommal, összetett, jellegzetes illatokkal és kitűnő szerkezettel születnek. Nem csak beszéltünk a borokról, de meg is kóstoltuk őket. A borkóstolás élménye nagyon tetszett a résztvevőknek és vidámsággal töltötte el őket. A többségnek az édes borok ízlettek jobban. A tokaji édes borok különleges technikával készülnek és egyedülállóak. Ilyenek a szamorodni, aszú és késői szüretelésű fajták.

Nagyon jó hangulatú este volt, sok ismerettel gazdagodtak a résztvevők.

Az Inclusion4Schools projekt keretén belül Magyarországon elsőként 2022. április 28-án Taktakenézen valósult meg Nyitott Iskola Tudásmegosztó fórum. Az esemény 20 résztvevővel és a program facilitátoraival, valamint a meghívott előadókkal valósult meg. A közösség képviseletében a helyi pedagógusok, szülők, a helyi önkormányzat, valamint a kisebbségi önkormányzat képviselői is részt vettek.

Meghívott előadóink voltak:

Molnár Tiborné, intézményvezető - Petőfi Sándor Ált. Isk., Taktakenéz

Hogyan készítjük mi föl a diákokat a továbbtanulásra?

Tarnóczi Eszter, családsegítő

Milyen akadályokkal szembesülnek továbbtanuló diákjaink szülei?

Derdák Tibor, igazgatója - Ámbédkar Iskola, Miskolc

Egy fajta út - lehetőségek bemutatása

Bukta Márta, főigazgató - Szerencsi Szakképzési Centrum

Karrier - és rugalmas tanulási utak a szakképzésben - a szakképzés átalakulás 2020 óta

Témafelvezető előadások:

Elsőként Molnár Tiborné Erzsébet az iskola igazgatója beszélt arról, hogy az iskola egyéni odafigyelést nyújt minden egyes diák számára.

Tanulószobával, mentorációval, önismereti módszerekkel és pályaorientációval egészítik ki az iskola mindennapi menetét. Bemutatják a diákok és szülők számára a hiányszakmákat és az ösztöndíj lehetőségeket is, valamint igyekeznek a szülőket megerősíteni abban, hogy támogassák a gyerekeket a tanulmányaikban és segítsék, irányítsák választásukat, ne bízzák a gyerekekre.

Majd Bukta Márta a Szerencsi Szakképzési Centrum főigazgatója mutatta be átfogóan a hozzájuk tartozó 5-6 intézményt és azt a rendszert, amiben ezek működnek, illetve, hogy milyen lehetőségeket nyújtanak ezek az iskolatípusok. Kitért a szakképző iskolák, a technikumok sajátosságaira, valamint a duális képzés díjazási és szankcionálási rendszerére.

Harmadikként a közösségben jártas és jól ismert Tarnóczi Eszter családsegítő vázolta fel azokat a típusú nehézségeket, amelyekkel ő szembesül az ellátó rendszerben. Elmondta, hogy országosan Borsod van a harmadik helyen az iskolai lemorzsolódások terén (Nógrád és Szabolcs után). Megvilágította, hogy a 16 éves korig tartó tankötelezettség nem a gyerek születésnapjáig vonatkozik, hanem annak a tanévnek a végéig, mikor a 16. életévét betölti. Mesélt a háziorvosok szerepéről az iskolai hiányzásokkal kapcsolatosan, valamint említette, hogy nagyon fontos volna, hogy legyen minden iskolában pszichológus.

Utolsóként Derdák Tibor a miskolci Ambédkar iskola igazgatója beszélt arról, hogy náluk milyen az ott tanuló diákok helyzete, illetve, hogy mire helyezik a hangsúlyt az oktatás, nevelés folyamán. Elmondta, hogy ők egy érettségit adó intézmény, majd technikumként tovább lehet náluk maradni szakmát is tanulni, illetve, hogy kifejezetten nagy hangsúlyt helyeznek az angol nyelv oktatására, valamint az informatikai készségek ismeretére. És kihangsúlyozta, megvilágította a technikum és a duális képzés gyakorlati előnyeit is.

Műhelymunka

Ennek folyamán az I4S facilitátorainak segítségével a résztvevők 3 csoportban beszélték át a következő 3 kérdéskört:

1. Milyen közösségi megoldásokban gondolkodhat a középiskola és a közösség a diákok lemorzsolódásának megelőzésében?
2. Mit tud nyújtani a helyi, taktakenézi általános iskola a középiskolában továbbtanuló diákoknak?
3. Mit tehet a középiskola az egyes diákok iskolában tartása terén a tanuló szintjén? A család szintjén?

Zárókör

Horváth Aladár korábbi felvetése alapján az Ámbédkar már idén, nyári táborozási lehetőséget ajánlott, így a gyerekek az iskolába kerülés előtt szokhatják az otthontól távol alvást, magát az intézményt és a nagyvárosi Miskolcot is, hogy átélhessék a kollégiumi életet.

Végül Budai Júlia az Ámbédkar volt tanáraként kihangsúlyozta, hogy az osztályfőnöknek is személyes felelősséget kell éreznie a diákjai iránt, valamint felhívta a figyelmet a kapcsolattartás fontosságára a családdal, a szociális szakemberekkel a gyerekek sikeres tanulmányi kimenetele érdekében.

https://inclusion4schools.eu/hu/

https://www.facebook.com/Inclusion4Schools.Magyarorszag

ELOADASSOROZAT_INDUL